Merül fel a kérd és az oldara először kattintó, információsan szűz olvasóban. A Buhera mátrix egy színes magyar, magyarul beszélő (de van benne néhány felirat is), 80 perces filmvígjáték, amely arra a kínzó kérdésre keresi a választ, mi történik, ha életünk filmjéből csak a kínos részek peregnek le? A filmalkotás Litkai Gergely azonos című (Buhera mátrix) könyvéből készült.

„Zsófi, a barátnőm azt mondta, hogy egyszer motorral nekiment egy garázskapunak két méterről, és olyan gyorsan pergett le előtte az élete, hogy csak az oviig jutott…”

Geri előtt lepereg az élete. A Buhera mátrixban, vagyis életének kínos, fotóalbumokból kihullott képei között kalauzolja a nézőt és két értetlen őrzővédőt, első nekiiramodásra az úttörőmozgalomtól egészen a szalagavatóig. Szembesül Miki Egér és a mozgalmi élet kibékíthetetlen ellentétével, a nyakgesztenye ideális lyukméretével és az úttörőmozgalom mentális csúcspontjával, a gyümölcsjátékkal. Ezután a katasztrófába torkolló ballagás, majd a bajor emberáldozatok szalagavatóra adaptálása tetőzi be a gyermekkor tájképtapéta-szerűen kínos pillanatait.
A gyöngyvásznon eztán egy társasházi közgyűlés képei peregnek, hősünk vízóra beépítésre adja a fejét. Képbe kerül a Vizest (a hazai építőipar Gomböntője), aki erdélyi magyarnak mondott román brigádjával vállalja a vízóra elhelyezését. Felbukkan egy gázos, aki a hajnali órákban ittasan vezet és az ügybe belekeveredik a Nemzetbiztonsági Szolgálat is.
A közelmúlt árnyai sem kímélik a film főszereplőjét, a KaTalizáTor Autóiskola, Tibi bácsi, az egykori mentős, a kómától paraszthajszálnyira egyensúlyozó gépjármű oktató és a csodálatos vizelet-visszatartási képességgel rendelkező kutya mind megjelennek.
A film alapjául szolgáló történeteken keresztül a magyar félmúltat, a ’80-as – ’90-es, valamint a 2000-es éveket látjuk, a hetvenes évek végi generáció szemszögéből.

Sobri Jóska, vagy mint a dunántúli nép többnyire nevezte, Zsubri, a magyar betyár-romantika egyik híres alakja, legendás bakonyi betyár volt az 1830-as években. Az életéről készült regény 1843-ban jelent meg német nyelven, írója Kesselstadt Antónia.

A film a valóságos (történelmileg hiteles) Sobri történetet ötvözi a legendákkal. A történet két fő szálon fut: egyrészt Sobri bandájának kalandjait követi, másrészt Sobri Jóska és Répa Rozi szerelmének történetét meséli el. A film kerettörténete napjainkra nyúlik vissza: Kesselsadt Antónia halála után a fia – hátrahagyott iratait rendszerezve – egy köteg levélre bukkan, melyeket a regény egyik (addig kitaláltnak hitt) főszereplője, Répa Mária írt. A fiú elhatározza, hogy felkutatja Mari nénit, mert szeretné kideríteni, a könyvben mennyi volt az igazság, mennyit a képzelet szüleménye. Mari nénire hosszú kutatás után sikerül rábukkannia, és a néni rááll, hogy elmondja Sobri Jóska történetét, úgy, ahogyan ő ismeri.

A forgatókönyv Sobri alakja körül a nép ajkán született, mondaszerűen terjedő történeteken, meséken, népdalokon, és ezek zsurnalisztikai illetve irodalmi feldolgozásain alapszik.

Rendező: Zsigmond Dezső
(1998, játékfilm, 35mm, színes, 100 perc)