Vitézy László filmje

Már DVD-n is megjelent A Hortobágy legendája című nagy sikerű tv film. Az ízig-vérig magyar filmben az alkotók olyan történeteket elevenítenek meg, melyek mára a Hortobágyon legendává váltak, amelyekbe mélyen beleivódott a puszta világa, és amelyekben tovább élnek az itt élt emberek. Történelmünk egykori és mai történéseinek filmbéli összefonódása révén testközelből élhetjük át a pusztai emberek, a rideg pásztorok életének máig ható valóságát, mindennapjaik igazságát, és sorskérdéseik rendeződésének reményét. A film a végtelenbe kiáltott örök kérdés: meddig képes a lélek megbocsátani? Ugyanakkor együtt érző emlékezés is, hogy az idő múlásával ne vesszen minden a múlt homályába. A film jelentőségét mi …

Mi a Buhera mátrix?
Merül fel a kérd és az oldara először kattintó, információsan szűz olvasóban. A Buhera mátrix egy színes magyar, magyarul beszélő (de van benne néhány felirat is), 80 perces filmvígjáték, amely arra a kínzó kérdésre keresi a választ, mi történik, ha életünk filmjéből csak a kínos részek peregnek le? A filmalkotás Litkai Gergely azonos című (Buhera mátrix) könyvéből készült.

„Zsófi, a barátnőm azt mondta, hogy egyszer motorral nekiment egy garázskapunak két méterről, és olyan gyorsan pergett le előtte az élete, hogy csak az oviig jutott…”
Geri előtt lepereg az élete. A Buhera mátrixban, vagyis életének kínos, fotóalbumokból kihullott képei között …

Sobri Jóska, vagy mint a dunántúli nép többnyire nevezte, Zsubri, a magyar betyár-romantika egyik híres alakja, legendás bakonyi betyár volt az 1830-as években. Az életéről készült regény 1843-ban jelent meg német nyelven, írója Kesselstadt Antónia.
A film a valóságos (történelmileg hiteles) Sobri történetet ötvözi a legendákkal. A történet két fő szálon fut: egyrészt Sobri bandájának kalandjait követi, másrészt Sobri Jóska és Répa Rozi szerelmének történetét meséli el. A film kerettörténete napjainkra nyúlik vissza: Kesselsadt Antónia halála után a fia – hátrahagyott iratait rendszerezve – egy köteg levélre bukkan, melyeket a regény egyik (addig kitaláltnak hitt) főszereplője, Répa Mária írt. A fiú …

A történet főszereplői ízig-vérig vagány gyerekek, akikre izgalmas, mulatságos és megható kalandok sora vár. Meg kell menteniük szüleik házasságát és nyugdíjas nagyszüleik vidéki kúriáját, azt a “mesevilágot”, ahol gyerekkoruk legboldogabb pillanatait élték át. A festői kis hegyi faluban élő, és az ott nyaraló 6-16 éves korú gyerekek találkozásából fordulatos kalandok alakulnak, amint megpróbálják rendbe hozni szüleik baklövéseit. Az ő kedvesen naiv, tiszta szemléletük találkozik korunk cseppet sem oly hamvas felnőttvilágával.

Tiszahát, Magyarország észak-keleti sarka napjainkban, varázslatos táj, őszinte emberi kapcsolatok. De a rendszerváltozás óta sokat változott ez a vidék is, a nyomasztó szegénység sokakat űz tiltott dolgokra. Anita, a gyermekét egyedül nevelő falusi kocsmáros szojálkázik, gázolajat csempészik át éjjelente Ukrajnából. Barátja, András a megyeszékhely zöldséges piacát uralja, de egy napon kegyetlenül összeverik a vetélytársak. Anita próbálja meggyőzni, jobb híján szálljon be a szojálka-üzletbe. Csak nagyban… Anita nagyapjának van egy hatalmas, üres csűrje, az lehetne a lerakat. András igent mond, s Papó is, gyötrődve bár, de beleegyezik. Az öreg más módon is segíteni próbál unokáján; kint a dzsungelgyümölcsösben aszalót épít, hogy …