Mi a Buhera mátrix?
Merül fel a kérd és az oldara először kattintó, információsan szűz olvasóban. A Buhera mátrix egy színes magyar, magyarul beszélő (de van benne néhány felirat is), 80 perces filmvígjáték, amely arra a kínzó kérdésre keresi a választ, mi történik, ha életünk filmjéből csak a kínos részek peregnek le? A filmalkotás Litkai Gergely azonos című (Buhera mátrix) könyvéből készült.
„Zsófi, a barátnőm azt mondta, hogy egyszer motorral nekiment egy garázskapunak két méterről, és olyan gyorsan pergett le előtte az élete, hogy csak az oviig jutott…”
Geri előtt lepereg az élete. A Buhera mátrixban, vagyis életének kínos, fotóalbumokból kihullott képei között kalauzolja a nézőt és két értetlen őrzővédőt, első nekiiramodásra az úttörőmozgalomtól egészen a szalagavatóig. Szembesül Miki Egér és a mozgalmi élet kibékíthetetlen ellentétével, a nyakgesztenye ideális lyukméretével és az úttörőmozgalom mentális csúcspontjával, a gyümölcsjátékkal. Ezután a katasztrófába torkolló ballagás, majd a bajor emberáldozatok szalagavatóra adaptálása tetőzi be a gyermekkor tájképtapéta-szerűen kínos pillanatait.
A gyöngyvásznon eztán egy társasházi közgyűlés képei peregnek, hősünk vízóra beépítésre adja a fejét. Képbe kerül a Vizest (a hazai építőipar Gomböntője), aki erdélyi magyarnak mondott román brigádjával vállalja a vízóra elhelyezését. Felbukkan egy gázos, aki a hajnali órákban ittasan vezet és az ügybe belekeveredik a Nemzetbiztonsági Szolgálat is.
A közelmúlt árnyai sem kímélik a film főszereplőjét, a KaTalizáTor Autóiskola, Tibi bácsi, az egykori mentős, a kómától paraszthajszálnyira egyensúlyozó gépjármű oktató és a csodálatos vizelet-visszatartási képességgel rendelkező kutya mind megjelennek.
A film alapjául szolgáló történeteken keresztül a magyar félmúltat, a ’80-as – ’90-es, valamint a 2000-es éveket látjuk, a hetvenes évek végi generáció szemszögéből.
English 
Magyar